Kerry Fisher - Remény Rómában

 Kedves Olvasó! ♡

Elsőként szeretném megköszönni a recenziós példányt az Álomgyár Kiadónak!

Most egy olyan könyvet olvastam, ami nem nekem való. Szeretem Rómát, de nem sokat olvastam belőle,  szeretem a romantikát, de nem találtam meg (nem ez volt a fő irány). Az első könyvet (Randevú Rómában) nem olvastam,  de mivel nem tűnt problémának, nagy lendülettel kezdtem bele ebbe a történetbe.  Nem tudott sem lekötni, sem izgatni, hogy kik a szereplők, mit tesznek, miért történik az, ami. 

Annie karakterében nem láttam semmi érdekeset. Egy csomag bocskorszíjon múlik,  hogy őt választották? Egyáltalán nem láttam értelmét,  hogy az előzőleg elmesélt hölgy után őt hívták meg. Marinával való szócsatáinak sok értelmét nem láttam, ahogy a közös programoknak sem. Ezek ugyan hogyan segítenek egy családi problémát a semmiből megoldani, ha a főszereplőnk "hagyja főni a levében" testvérét.  Akkor mi értelme az egész római utazásnak? A környezetváltozás? Nem tűnt úgy, hogy ez testvérének nézőpontját segítene megérteni.

Nadia pedig viselkedésével, anyjának a "jajj nem tudom mit szóljak, nehogy baj legyen" hozzáállásával kiverte a biztosítékot.  Segítséget kap egy lehetetlen helyzetben, erre az sem mindegy neki, hogy hol alszik... hagyjuk már, akkor menj amerre látsz! 

Nagyon nyögve nyelősen tudtam elolvasni, nem találtam benne izgalmat, pedig nagyon kerestem. Nem most kellett volna elolvasnom, hanem kb. 10 év múlva.  Talán akkor már jobban fognak vonzani ezek a történetek.  

Nem mondom, hogy egy rossz könyv, mert egyébként aranyos kis történet,  de ez most alulmúlta az elvárásaimat. Nem szeretném szaporítani a szót, mert attól, hogy nekem nem lett kedvenc másnak nem szeretném elvenni a kedvét!

Tőlem 3.5 csillagot kap a könyv. 

🌟🌟🌟⭐️

Köszönöm,  hogy elolvastad, ha kíváncsi vagy a könyvre itt meglesheted!

Stau🩵🫶🏻