Louise Bay - Mr. Arrogáns
Sziasztok!
Elsőként szeretném megköszönni a lehetőséget az Álomgyár
Kiadónak, hogy 2024-ben is folytatjuk a közös munkát! Köszönöm a bizalmat!
Minden eddigi londoni nagymenőt olvastam már és megvan a
kedvenc történetem persze (ez maradjon az én titkom), a Mr. Arrogáns is igazán
izgalmasra sikeredett. Nem tartottam az ötödik könyvet sem unalmasnak, ami azért
nagy szó egy olyan történetben, ahol minden szépfiú megfordult már, olvastunk
róluk, igaz csak foszlányokat. Külön is olvasható ez a regény is, nem tartalmaz
semmilyen spoilert az előzőkre. Szerencsém volt, mert én az első hármat úgy
felcseréltem, ahogy lehet, ám ez egyáltalán nem vette el a történetek élvezését.
Andrew, akinek már a neve is tekintélyt parancsoló, egy elég
összetett személyiség. Elsőre egy kiállhatatlan főnök képében mutatkozik, majd
kissé megnyílik, mikor egyre többet tudunk meg a családi hátteréről illetve természetesen
róla, a belső világáról és arról, mi milyen fontos számára.
Sofia mindenért megdolgozott, nem adatott meg az az előkelő
élet, mint másoknak. Ezt én úgy értelmeztem, hogy nem is bánja. Nagy cél
hajtja, de szüksége van egy munkára ahhoz, hogy el tudjon indulni az önálló
életben. Épp ezért jön kapóra neki egy felszabadult hely, ám ennek a helynek
igencsak nagy ára van. A kitartása példamutató, fel tudja állítani a fontossági
sorrendet az életében, amihez tartja is magát. Nem elég, hogy a munkája sem
egyszerű, családi titkokra is derül fény. Ennek ellenére egészen könnyen kezeli
a megpróbáltatásokat.
No hol fonódik egybe a történet? Mikortól bontakozik ki a fő
szál?
Sofia-t nem olyan fából faragták, hogy megijedjen egy kis
haragos szépfiútól, nem is érti, miért lépett le annyi asszisztens Andrew
mellől, aki így már az ő főnöke is.
A bonyodalmakon keresztül berobban egy szál, ami azt sejteti,
talán több is lehet köztük, mint munkakapcsolat. Ámde lehetséges-e egyáltalán,
ha Andrew olyan szabályok szerint éli az életét, ami ezt teljes mértékben lehetetlenné
teszi? Olvassátok el, kiderül, hogy az ész érvek tartják-e az iramot a szív által
megélt érzelmekkel!
Számomra ez a történet 5 csillagot kap, mivel nem húzta az
időt, nem köntörfalaz, sodorja az ár a szereplőket, nem kellett 500 oldalon
keresztül olvasni a semmit.
⭐⭐⭐⭐⭐
Megjegyzések
Megjegyzés küldése