Karády Anna - A füredi lány
Sziasztok!
Hatalmas örömmel tölt el, mikor a kedvenc kiadóm egy új szerző könyvét adja ki, aki ilyen mesés tájakra kalauzolja el az olvasót, mindemellett egyedülálló tehetséggel bír. Teljes mértékben bele tudtam képzelni magam a 18. századi füredi mindennapokba. Gratulálok Karády Anna Írónőnek, egy új világot nyitott meg előttem. Alig várom a következő könyvet, amit már elő lehet rendelni ezen a linken!
Ezen szemet gyönyörködtető borító mit is rejt? Nézzük a kötet fülszövegét:
Szerelem téren és időn át...
Almássy Anna, a XXI. századi jogászlány akaratán kívül az Úr 1763. esztendejében találja magát. Kénytelen beilleszkedni a közösségbe, míg rá nem jön, miként juthat egyszer haza. Hamar megérti, a szabályok itt pofonegyszerűek: a vérhatalom jogán a földesúr élet és halál ura. A lány számára úgy tűnik, mintha a sötét középkorba zuhant volna vissza: pestis, máglya, pellengér, éhínség...
Ám a rémisztőnek tűnő világban is létezik az az időtlen érzés, amelyet úgy hívunk, hogy szerelem. Anna egy napon találkozik nemes Oroszy Mihállyal – a fiatal földesúrral. Mindenben különböznek, mégis szenvedélyes vonzalom alakul ki közöttük. A mai értékek szerint nevelkedett lány és az előjogokkal született férfi eltérő világlátása drámai helyzeteket szül.
Vajon a két világot összekötheti a szerelem?
Karády Anna elsőkönyves szerző, balatonfüredi jogász, aki a város múltját és természeti kincseit kisiskolás kora óta kutatja. Az évek során szerzett ismereteinek a lenyomata ez a történelmi, romantikus debütregény, amely megmutatja, hogy a szerelmet sem az idő, sem a tér, sem a társadalmi különbségek nem képesek eltiporni.
_______________________________________
Nem volt kérdés, hogy elolvassam-e ezt az írást, ahogy megláttam a fülszövegét, tudtam, nekem 1763-ban a helyem!
Már a fülszövege is rettentően érdekesre sikeredett, hát amit még a könyv tartogatott.
Minden sorát, mint információra éhes kisgyerek, úgy olvastam. Nem volt olyan fejezet, amire azt mondanám, hogy unalmas. Nem. Mindegyikben volt érdekesség, izgalom, elszörnyülködtető, vagy szívbe markoló jelenet. A beszédstílus kifejezetten tetszett, az öltözködési szokásokat hiába tanultuk középiskolában, mégis másképp hatott így, átélve a mindennapokat.
Anna nagyon a szívemhez nőtt. Hatalmas lelki erővel rendelkezik, ahogy próbál beilleszkedni a korba, próbálja elfogadni a sorsát és nem tört teljesen darabokra. Nálam kivívta a tiszteletet. Kevesen lennénk képesek ilyen erősek maradni, egy ilyen ijesztő helyzetben. Kitartását és szorgalmát mindenki megirigyelhetné. Ám mindez nincs, ha nincs ki támogassa őt. Katica és István szeretlek titeket! Önzetlen kedvességük mérhetetlen örömmel töltött el. De kérdések sora vár ránk olvasás közben:
Vajon haza tud-e valaha térni Anna? Be lehet-e illeszkedni egy teljesen más társadalomba és távol a családtól boldogan élni? Elárulhatja-e titkát valaha bárkinek is következmények nélkül?
Különleges történet. Anna szemén keresztül megismerni 1763-at még kivételesebbé teszi a az általa megélt eseményeket. Megfogalmaz sok-sok kérdést, ami az olvasóban is felmerül. Úgy érzem nagy bölcsesség lakozik Annában, a helyzetekben néha nem tudtam volna csendben maradni, ha a helyében lettem volna. Ennek azonban következményei lettek volna, amit ő sokkal tisztábban látott, mint én.
Összességében egy ámulatba ejtő könyv, mely sorai között a szemet gyönyörködtető tájakon felül, lenyűgöző és nem mindennapi történéseknek lehetünk részesei. Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet!
Kedvenc idézetek:
Magáévá tett. Testestül-lelkestül. Egyetlen dologtól féltem. Attól a naptól, amikor egyszer csak nem jön el.
Hol őt gyűlöltem, mert így félrevezetett, hol pedig magamat, amiért vakon bíztam benne.
Tudta, hogy szeretem - igaz, nem mondtam neki, de ismert engem. Nem voltak feltételeim, és nem kértem tőle semmit. Adtam. Mindent nekiadtam, amim volt.
Talán az volt a baj, hogy túl boldoggá tett. Olyan magasságokba repített, ahonnan csak lefele vezethet az út.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése